Vajon mikor indulnak haza a kék vércsék?

Egyelőre még a telelőhelyükön repkednek a jeladós kék vércsék... (február 20-22-i adatokat mutat a fenti térkép). Vajon mikor indulnak útnak visszafelé? Áprilisban már magyarországi költési területükön lesznek. Vajon rövidebb idő alatt teszik meg hazafelé a 8-9 ezer kilométeres távolságot, mint odaútban? Ősszel szeptember utolsó napjaiban szinte egyszerre, nagyon gyorsan elrepültek Afrikába, három hét alatt már a telelőterületükön voltak... Érdemes figyelni a térképet, hamarosan "eseményt" kell jeleznie a jeladós adatoknak, itt a tavasz, a kék vércséknek is útra kell kelniük Európa felé... (Eddigi bejegyzések: itt.)
Update, márc.4. Újabb adatokat tettek közzé a kék vércsék tartózkodási helyéről - ugyanazon a területen vannak, mint január elején, nyugodtan telelnek továbbra is... Vajon mikor indulnak meg Magyarország felé? A térkép négy kék vércse január eleje és március eleje közti mozgását mutatja:Update, márc.19.
Március 10-11-i tartózkodási adatokat is tartalmaz már a térkép - a kék vércsék még nem indultak el.

A kék vércsék nyomában...

Négy magyar madarász indult Afrikába a jeladós kék vércsék nyomában - tették közzé az MME Monitoring Központ Facebook-oldalán. Az interaktív térképen "Four Falcon Follower" jelzéssel a madarász-csapat tartózkodási helye is követhető... A térkép címe: http://www.kekvercse.mme.hu/hu/gmap.
(Korábbi bejegyzések a jeladós kék vércsékről: itt.)

A jeladós kék vércsék "térképrajzai"

A jeladós kék vércsék - a tojók feje rozsdabarna - Afrika néhányszáz kilométernyi területén, főképp Angolában, néha átkalandozva a környező országok területére - élik telelő napjaikat. Mintegy 1000 pár fészkel nyaranta belőlük Magyarországon, egy tojó vijjogó hangja itt hallgatható meg.

Virág-vércse és Csalán-vércse már július végén "kirándult" egy nagyobbat, és a Fekete-tenger közelébe repült. (A fenti két térképrészlet augusztus 20-i illetve 17-i .) Aztán eljött a szeptember vége, és a "genetikai kód" valamennyiüket ugyanabba az afrikai térségbe vezette... A jeladós kék vércsék interaktív térképe és az új hírek a madarakról itt követhetők. (A nyolc jeladóval felszerelt vércséből csak hat szerepel az interaktív térképen, a másik kettő jeladója sajnos nem működik.) A jeladók felszerelésekor megjelent cikkben ez szerepel az MME honlapján: "Ez mérföldkő lehet a madárvonulás-kutatásban. Az alig 130-180 grammos súlyú kék vércsékre eddig nem állt rendelkezésre műholdas nyomkövető, így a hazai kék vércsék vonulásáról és teleléséről gyakorlatilag semmit sem tudunk!" A Duna Tv filmje a kék vércsék védelmi programjáról és a jeladókról itt. Anita-vércsére szerelik a filmben a jeladót.
Egy video Magdi-vércse jeladójának felszereléséről - sajnos az ő adatai nem szerepelnek a térképen. Vajon merre járhat? Az MME videója a legelső, július 10-i jeladó felszerelésről itt. Jázmin-vércse kapott zsákocskát is a fejére, míg ráerősítették a műszert.És most Afrikában, úgy 7000 kilométernyire innen, ezekkel a parányi "ketyerékkel" rajzolják a kék vércsék a színes vonalakat a Google-térképen... Áprilisban jönnek majd vissza.
(A jeladók felszereléséről a képeket a Youtube-videofilmekből vágtam ki. )

A magyar kék vércsék Angola nemzeti parkjaiban

Elmentek egészen Namíbia határáig, aztán visszafordultak - Angola nemzeti parkjaiban tanyáznak a magyar jeladós kék vércsék. Mind az öt vércse Angolában van, nagyjából egy Magyarországnyi területen belül, szóval legfeljebb néhányszáz kilométerre egymástól. A hőmérséklet 25-30 fok körüli, változóan napos-esős az időjárás, úgy látszik, ez a természeti környezet jó táplálékszerzési lehetőségeket biztosít számukra. Ez a 2007-es, fényképes nyári túrabeszámoló sok érdekeset megmutat az ottani világból. A hosszú polgárháború nyomai nem tűntek el... A nyíl pedig napjainkig használt vadászfegyvere az ott élőknek... Európai madarászoknak alighanem igen nehéz terep lesz, igazi ornitológiai kalandtúra, ha sikerül megszervezniük a vércsefigyelő expedíciót...


Update, október 30. Még közelebb került egymáshoz az öt vércse... úgy tűnik, itt fognak telelni Angola déli részén... A vércsék útja itt követhető napról napra.

Innen-onnan

Újabb adatokat tettek közzé a finnországi jeladós darvak tartózkodási helyéről. Renttima-daru továbbra is a hortobágyi víztározónál van, ahonnan már többször küldött jelet a készüléke. Inka-daru is megérkezett Magyarországra, ugyanahhoz a Hajdúböszörmény közelében lévő víztározóhoz, ahol jeladós társa már egy ideje állomásozik. Upetto-daru egy másik útvonalon haladt, keletebbre, és egy másik nevezetes daru-gyülekező helyet választott, a Krím-félszigeten a Szivas-öbölt. (A jeladós darvakról szóló korábbi hírek itt.)

A jeladós kék vércsék is tovább haladtak dél felé - meglehetősen közel vannak egymáshoz. Mindannyian Angolából küldtek jelet, hárman egészen közel voltak már Namíbia határához. Vajon Namíbiát választják majd telelőhelyül? (Korábbi hírek itt.)

Újra két tojáson ül a kaliforniai webkamerás kolibri - november 10-e után várható a fiókák kikelése.

Kép: Betty - Webmadarász fórum

Kikelt az első fióka a virginiai gyöngybagoly-fészekben - még 4 tojásból várhatunk fiókát...

Kép: Betty-Webmadarász fórum

Kék vércsék nyomában

Határozott útirány, tempós haladás - ezt mutatják a jeladós kék vércsék térképei - mindössze 3-4 hét alatt "letudják" a 8-9 ezer kilométert, és szépen, sorban megérkeznek Afrika déli részére, a telelőhelyükre. A Csenge nevű madár a térképen "le van maradva" a többiektől, de róla október 4-i az utolsó adat, valószínűsítik, hogy jeladója elromlott, korábban is voltak működési zavarai a készülékének. Az első térkép az október 4-i, a második az október 16-i adatokat mutatja.

Azt írják, hogy "... a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) munkatársai azt tervezik, hogy követik a madaraikat Afrikába. Céljuk, hogy felmérjék a hazánkban fokozottan védett kék vércsékre a telelőhelyen leselkedő veszélyeztető tényezőket. A szerveződő tudományos expedíció tagjai remélik; a külföldi utazók számára könnyen elérhető Namíbia, Botswana esetleg Dél-Afrika lesz a kék vércsék „végállomása” és nem a kevésbé biztonságos Angola."
Reméljük, megvalósul a magyar ornitológusok útja, és fotókkal, filmekkel térnek vissza Afrikából... Bár aligha merész jóslat, hogy néhány év múlva a madarak által cipelt jeladókészülékekbe bele fog férni egy videokép-továbbító is - micsoda fantasztikus mozi lesz, ha mi is láthatjuk, amit a vándormadarak röptükben...

Távol Afrikában...

Gyorsan és messzire mennek a kék vércsék ... haladásukat látványosan mutatja a térkép, újabb adatok érkeztek a jeladó készülékekből. Kb. két héttel ezelőtt indultak útra Magyarországról ... és pár nap múlva Dél-Afrikában lehetnek... 10 ezer kilométerre! Az MME-projekt interaktív térképe itt.

A Wikipedia térképe - a sárga a kék vércsék fészkelési területe, a kék a telelési területük. Nagyon közel vannak már a magyar vércsék...

Kék vércsék "útijelentései"

Megérkeztek Afrikába a jeladós kék vércsék. Szeptember vége felé indultak el gyülekezőhelyeikről, és meglehetősen nagy sebességgel vágtak neki az útnak. A Heni nevű vércse például kilenc nap alatt 5500 kilométert tett meg. A híradásokból úgy tűnik, az ornitológusokat is meglepte a madárkák sebessége. A kék vércsék kicsi madarak, még a 20 dkg-t sem érik el, rájuk csak nagyon apró (5 grammos) jeladó szerelhető.
Nyolc vércsére szereltek idén ilyen készüléket, a Jázmin nevű madár nincs a térképen, valószínűleg az ő jeladója még nem küldött adatokat. A jeladók csak időszakosan küldenek adatokat, és a műholdak szerencsés együttállása is kell az adatok megérkezéséhez. Magdi-vércse - aki költőhelyéről, a hortobágyi Magdolna-pusztáról kapta a nevét -utolsó adata augusztus 20-i, szinte bizonyos, hogy már ő is Afrikában van, csak még adatjel nem érkezett tőle. Anita-vércséről sem tudtak szeptember 16-ától semmit, aztán október 4-én küldött jelet, akkor már Nigériában volt.

Az, hogy milyen hirtelen indultak neki a vándorútnak, és szinte egyidőben, jól látszik, ha összehasonlítjuk a szeptember 24-i és az öt nappal későbbi, szeptember 29-i térképet a madarak tartózkodási helyéről.

A kék vércsék vonulása itt követhető folyamatosan: http://www.kekvercse.mme.hu/hu/gmap

Afrika...

A jeladós gólyák többsége már Afrikában vadászik... A három németországi "NABU-jeladós" gólya közül Helmut még Spanyolországban van, ő Gibraltár felé vette az irányt és nem siet... Gertrud és Hobor szinte ugyanazon az úton haladva jutott el Afrika közepére... Gertrud augusztus végén, Hobor két héttel később kelt át a Boszporuszon.

A "loburgi jeladós" gólyák közül LouisHenri és Leopold is Csádban van, vándorlási útvonaluk is nagyon hasonló. Albert von Lotto-gólya nagyon későn, szeptember 12-én indult el, ő Szíriából küldött utoljára jelet pár nappal ezelőtt.

A jeladós "veterán" Max-gólya, aki tizenegyedik vándorlására indult augusztus végén, nem repült át Gibraltárnál, Spanyolországban maradt, eddig legalábbis. Az utóbbi teleket mindig spanyol területen töltötte, de ifjabb éveiben még Afrikában telelt.

Volt egy híres németországi gólya, Prinzesschen, akit 1994-ben láttak el jeladóval, és egészen haláláig, 2006 decemberéig követni tudták. Dél-Afrikában pusztult el, megtalálták, emlékkövet is elhelyeztek a helyen, a több mint 14 év alatt (!) ez a nevezetes gólya igen sok információval gazdagította az ornitológusokat.

A magyarországi jeladós kék vércsék a múlt héten indultak meg nagy sebességgel Afrika felé. Vándorlásuk megfigyelése az utóbbi napokban vált izgalmassá - egyikük 48 óra alatt 1300 kilométert repült!

Az interaktív térképen a kék vércsék útja egyenként elemezhető: itt.

Rothes, a skót halászsas-fióka, aki első migrációs útját járja, átjutott az afrikai partokhoz, Marokkó tengerparti közeléből küldött jelet. A másik jeladós halászsasfióka még Spanyolországban állomásozik.

Kék vércsék kalandozása

Nyolc magyarországi kék vércsére szereltek idén nyáron jeladót, amelyek három naponta küldik az adatokat - útjukat augusztus 30-tól ezen a térképen lehet követni. "Az eddigi kutatások alapján annyit lehet tudni, hogy a hideg hónapokat Afrikában töltik. Azt azonban, hogy közelebbről a fekete kontinens mely része ad otthont nekik ez idő alatt, teljes bizonyossággal még nem sikerült kideríteni. "- írják az MME honlapján. Április végén jönnek majd vissza Magyarországra. A nyolc kék vércse adatai és fotói erről az oldalról érhetőek el - mindegyik tojó, kettő már július végén elkalandozott Magyarországról keletre.

A kék vércsék hajdan több ezres hazai állománya jelenleg 1000 költő párra tehető. 2006-ban is szereltek jeladót egy Iza nevű madárra, aki idén tavasszal is hazatért, fészkelt, de az ő vándorlási térképére nem leltem rá a neten. Egy remek video a kék vércsékről, és egy jeladó felszereléséről.

(A jeladós kerecsensólymok kalandozásai ezen a térképen követhetők, és októbertől két fakókeselyűt is jeladóval követnek majd. A jeladós vándorsólymok térképe pedig itt van.)