Albino darumadár?

A fenti képeket Pusi, a Madárlesők fórumáról, készítette a virágoskúti víztározónál, Hajdúböszörménytől nem messze. Kiviláglik a fehér darumadár a szürkék csapatából. Sajnos a fejét nem "mutatta meg" a fotósnak elég jól láthatóan. Vajon ő egy albino darumadár? Reméljük, sikerül még Pusinak találkoznia vele, és egy közelebbi fotót készítenie róla.

Egy albino vadmadár igen ritka jelenség... Ennek ellenére jónéhány fotót lehet találni róluk a neten: páva, kolibri, bagoly is van fehér tollakkal... Nincs könnyű sorsuk ezeknek a madaraknak, hiszen világítóan fehér színük miatt könnyen válhatnak ragadozók prédájává, és tollazatuk is sérülékenyebb. Egy amerikai albino darumadár fotója: itt. Egy szomorú sorsú magyarországi albinó túzokról szóló cikk itt.Több albino madár fotója itt. Az albino madarakkal foglalkozó írás (angol nyelven) itt.

Flamingó-sziget Afrikában

Képek: Betty - Webmadarász fórum

"Hosszú lábaival a sekély vízben gázolva, horgas csőrével szántja az iszapot, nyelvével kiszorítja a vizet,és a csőrében lévő szűrőkkel kiszűri az apró rovarokat, férgeket és moszatokat. Megzavarása esetén nagy zajjal, a vízen taposva szerzi meg a repüléshez szükséges sebességet, kinyújtott nyakkal repül. Egy lábon, fejét a testéhez szorítva alszik. Nagy telepekben, szigetekre rakja iszapból készült fészekkúpját, melybe 1 tojást tojik, majd 30-32 napig kotlik rajta. A fiókák fészekhagyók, a tojásból kikelve azonnal vízre szállnak. " - írja a rózsás flamingókról a Wikipedia.

Mindez jól megfigyelhető ezen az afrikai webkamerán, amely egy flamingósziget életét követi.

Mostanában tojják a tojásokat... kb. egy hónap múlva láthatjuk a fiókák kibújását... További képek a Webmadarász fórumban!.

Video itt.

A magyar kék vércsék Angola nemzeti parkjaiban

Elmentek egészen Namíbia határáig, aztán visszafordultak - Angola nemzeti parkjaiban tanyáznak a magyar jeladós kék vércsék. Mind az öt vércse Angolában van, nagyjából egy Magyarországnyi területen belül, szóval legfeljebb néhányszáz kilométerre egymástól. A hőmérséklet 25-30 fok körüli, változóan napos-esős az időjárás, úgy látszik, ez a természeti környezet jó táplálékszerzési lehetőségeket biztosít számukra. Ez a 2007-es, fényképes nyári túrabeszámoló sok érdekeset megmutat az ottani világból. A hosszú polgárháború nyomai nem tűntek el... A nyíl pedig napjainkig használt vadászfegyvere az ott élőknek... Európai madarászoknak alighanem igen nehéz terep lesz, igazi ornitológiai kalandtúra, ha sikerül megszervezniük a vércsefigyelő expedíciót...


Update, október 30. Még közelebb került egymáshoz az öt vércse... úgy tűnik, itt fognak telelni Angola déli részén... A vércsék útja itt követhető napról napra.

Innen-onnan

Újabb adatokat tettek közzé a finnországi jeladós darvak tartózkodási helyéről. Renttima-daru továbbra is a hortobágyi víztározónál van, ahonnan már többször küldött jelet a készüléke. Inka-daru is megérkezett Magyarországra, ugyanahhoz a Hajdúböszörmény közelében lévő víztározóhoz, ahol jeladós társa már egy ideje állomásozik. Upetto-daru egy másik útvonalon haladt, keletebbre, és egy másik nevezetes daru-gyülekező helyet választott, a Krím-félszigeten a Szivas-öbölt. (A jeladós darvakról szóló korábbi hírek itt.)

A jeladós kék vércsék is tovább haladtak dél felé - meglehetősen közel vannak egymáshoz. Mindannyian Angolából küldtek jelet, hárman egészen közel voltak már Namíbia határához. Vajon Namíbiát választják majd telelőhelyül? (Korábbi hírek itt.)

Újra két tojáson ül a kaliforniai webkamerás kolibri - november 10-e után várható a fiókák kikelése.

Kép: Betty - Webmadarász fórum

Kikelt az első fióka a virginiai gyöngybagoly-fészekben - még 4 tojásból várhatunk fiókát...

Kép: Betty-Webmadarász fórum

Közelednek a finn jeladós darvak

Renttima-daru továbbra is a víztározónál állomásozik - október 5-én, 15-én és 17-én rögzítették a jeladója adatait. A másik három finn darumadár is közeledik hazánk felé - Juka-daru Lengyelország déli részéről, Upetto-daru Fehéroroszországból, Inka-daru pedig Ukrajnából küldött jelet az elmúlt napokban. Legközelebb október 27-én tesznek közzé adatokat a finn jeladós darumadarak útjáról - addigra bizonyára mindegyikük megérkezik a Hortobágyra.

Pusi, a Madárlesők fórumának tagja rendszeresen fotózza a Hortobágyon gyülekező darvakat - a következő fotóról, amely október 7-én készült, azon a területen, ahol a jeladós Renttima-daru tartózkodik, a következőket írta: " Lászlóháza és Rollaháza között van egy gyülekező hely. Dél felé itt hatalmas csapatban gyülekeznek. 10 óra felé még kevesen vannak, de délben már ennél is nagyobbra duzzad a létszám, mivel csak egy részét fotóztam. Ez egy lucernatábla, tölgyfaerdő van előtte, és egy csatorna van mellette. Gondolom ide jönnek a környező tarlókról inni. "

Ebben a sokadalomban valahol ott lehet a jeladós finn Renttima-darumadár is... Három, egymás közeli időpontból - október 5-, 15-, 17-éről is közzétettek jeladós helyszínadatot - különböző napszakokból. Ez a fotó a fenti térképen 6-ossal jelzett, déli órákból származó jeladós adat terepi helyszínét mutatja - a műholdas madárkövetés pontosan azt az adatot jeleníti meg a Google-térképen, amit a terepet jól ismerő madármegfigyelő fotós rögzített a darvak déli tartózkodási helyeként.

Amerikai lármás darvak - elindult a "darurodeó"

A lármás darvak Észak-Amerikában honosak, a faj nagyon közel állt a kihaláshoz. A 40-es években volt, amikor már csak 15 párról tudtak... 1860-ban még 1400 pár élt, de vadászták őket és élőhelyeik is tönkrementek... A faj megmentésére indított programnak köszönhetően a lármás darvak állományszámát mutató grafikon 250 pár fölé kúszott 2007-re... Ezt a projektet lehet webkamerán figyelemmel kísérni itt. A darumadarak között időnként fehérbe bugyolált - "daruruhába" öltözött - emberek járkálnak - az ő dolguk az, hogy a fogságban szaporított, nevelt madarakat - a daruszülőket helyettesítve - megpróbálják a vadonbeli életre különböző gyakorlatokkal felkészíteni. (Az időeltolódás a webkamerán a magyar időhöz képest -7 óra.) A fiatal darvak tanítgatásának része az is, hogy kisrepülőgépekkel vezetik el őket a telelőhelyükre, Floridába. Ez kb. 2000 kilométeres út - itt látható a térképe, 26 "megállót" iktattak be a darvaknak, és két-három hónapig tart majd a "darurodeó". Az idén a repülőgépre is szereltek webkamerát, és ha az időjárás - a hőmérséklet, a széljárás - kedvező, akkor felszállnak a repülőgépek, és nyomában a fiatal darumadarak... Itt egy videofelvétel arról, hogy tavaly - október 2-án - hogyan terelték a darvakat a felvezető repülőgép után... és elindultak. És egy másik film arról, hogyan repülnek a gép után ...
A lármás darvak nevüket erőteljes hangjukról kapták, olyan hangosak, hogy állítólag három kilométer távolságról is meghallani őket... Egy BBC-video 2007-ből itt. (További infok a Webmadarász fórumban és a Madárlesők fórumban.)
Update, 18.00. Felszállt ugyan a repülőgép, de ma sem ítélték megfelelőnek az időjárást, ezért nem indultak el, a gép visszafordult a hangárba. Talán holnap sikerül nekik... Update, 23.30. Ottani idő szerint délután 5 után mégiscsak felszálltak!... és elindultak a vitorlásgép vezérletével a Florida felé vezető migrációs úton... Az első megállóhoz megérkezett a madarak egy csoportja. Összesen 20 darumadarat "költöztetnek", (21-en voltak, de egyikük sajnos elpusztult pár napja), közülük 11 jutott el tegnap és ma az első megállóhoz. Négy kisrepülőgép, öt pilóta és a "földi személyzet" foglalkozik a madarakkal heteken át - itt a "tablójuk". Nem csoda, hogy a projekt honlapján október 15-én csoportfotóval tették közzé az örömhírt, miszerint újabb tízezer dolláros támogatáshoz jutott a projekt... 200 dollárra saccolják egy mérföld költségét, és 1285 mérföld az út...
További webkamerás képek a Webmadarász fórumban! A projekt fotóarchívuma itt.

Kék vércsék nyomában

Határozott útirány, tempós haladás - ezt mutatják a jeladós kék vércsék térképei - mindössze 3-4 hét alatt "letudják" a 8-9 ezer kilométert, és szépen, sorban megérkeznek Afrika déli részére, a telelőhelyükre. A Csenge nevű madár a térképen "le van maradva" a többiektől, de róla október 4-i az utolsó adat, valószínűsítik, hogy jeladója elromlott, korábban is voltak működési zavarai a készülékének. Az első térkép az október 4-i, a második az október 16-i adatokat mutatja.

Azt írják, hogy "... a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) munkatársai azt tervezik, hogy követik a madaraikat Afrikába. Céljuk, hogy felmérjék a hazánkban fokozottan védett kék vércsékre a telelőhelyen leselkedő veszélyeztető tényezőket. A szerveződő tudományos expedíció tagjai remélik; a külföldi utazók számára könnyen elérhető Namíbia, Botswana esetleg Dél-Afrika lesz a kék vércsék „végállomása” és nem a kevésbé biztonságos Angola."
Reméljük, megvalósul a magyar ornitológusok útja, és fotókkal, filmekkel térnek vissza Afrikából... Bár aligha merész jóslat, hogy néhány év múlva a madarak által cipelt jeladókészülékekbe bele fog férni egy videokép-továbbító is - micsoda fantasztikus mozi lesz, ha mi is láthatjuk, amit a vándormadarak röptükben...

Itt a tél...

Gólyafészek ma - Ustron, Lengyelország.

Merre járnak a halászsasok?

Rothes és Mallachie két idén nevelkedett fiatal halászsas, ugyanabban a fészekben keltek ki, és első vándorútjukat járják... Rothes (zöld színnel az alsó térképen) korán elindult Skóciából aztán egy hónapig időzött Portugáliában, mielőtt átrepült volna Afrika fölé... és úgy tűnik, Bisszau-Guinea környékén jó telelőhelyre lelt, lehet, hogy nem is repül tovább... Fiókatestvére, Mallachie (lila útvonal a felső térképen) később indult, ő is időzött Portugáliában hosszabban, de már ő is átért Afrikába, Útjuk itt követhető.

A finn jeladós halászsas, Jukka pedig Szarajevó környékéig jutott október 10-ig, szeptember 24-én indult, pár nappal ezelőtt Magyarország felett is átrepült, útja itt követhető. A térképre még nem tették fel, de az észt fórumban közzétették, hogy október 13-i adat szerint már a Jón-tenger felett repült, az olasz partok közelében.

Beatrice, egy másik skót halászsas útjáról csak résztérképeket tesznek közzé , őt tavaly is követték, és az idén is tavalyi telelőterületére, a spanyolországi Guadiaro folyó környékére tért vissza.

Sarki fény

Ma este erős a sarki fény - érdemes a webkamerára kattintani!

(Kattints a képre és megnő!)

"Késnek" a pingvinek

Tavaly ilyenkor már vígan "táncoltak" a pingvinek az antarktiszi kutatóállomás környékén. Az idén is lehetett már látni néhányat a part mentén, de beljebb még nem jöttek, a párzás, a fészekrakás még nem kezdődött meg... Késnek, később kelnek ki majd valószínűleg a fiókák is... November közepe után szokták lerakni az első tojásokat, szilveszter környékén pedig már észlelni lehet az első fiókákat... Úgy látszik, késésben van az idén a tavasz az Antarktiszon... Egy "nosztalgiakép" tavaly október 11-éről...(Információk a tavalyi költési évadról itt és itt.)

Update, október 14: Azért csak megérkeztek, már egy kisebb csapat folyamatosan itt van, és a parttól beljebb, a majdani fészkek helyén is járkálnak.

Sólyomszárnyakon

Elég sok kerecsensólyom kapott az utóbbi években jeladót, harminc madár mozgását lehet követni ezen az interaktív térképen. A fiatal kerecsensólymok kalandoznak, vonulnak, de az idősebb madarak a fészkelőterületük környékén maradnak, persze, ha nincs elég táplálék, akkor ők is messzebbre mennek... Amikor lezárul a kalandozások ifjúkora, akkor a kirepülésük helyén telepszenek meg az ivarérett kerecsensólymok - írja a Wikipedia.
A jeladós kerecsensólymok többsége fiatal madár, és a térképek tanúsítják, hogy igencsak végigszárnyalják a világot...
A következő térkép Barnabás-sólyom útjait mutatja: 2007-ben, Hegyeshalom környékén nevelkedett hím madár, és alaposan bejárta azóta Európát, érintve Ázsiát is...

Lehel-sólyom is 2007-ben kapott jeladót, ő meg a keleti világra volt kíváncsi, Moszkván túlra is elrepült... A következő térképen öt olyan sólyom útja látható, akikre az idén szereltek jeladót. Mind másfelé repült... a leginkább kalandvágyó Piros, aki a szép Mauritániába vágyott...

Viera-sólyom 2008-ban kapott jeladót - ő is elment Afrikába... tavaly október közepén Nigériából küldött jelet a készüléke... áprilisig ott is maradt, akkor elindult vissza, és május elejére visszatért hazánkba... azóta sajnos nem küldött új jelet a készüléke, nem tudni, most merre járhat...

A kerecsensólymok útjait itt lehet tanulmányozni. Érdemes, mert érdekes!

Madarász-iskolások

Múlt hét végén, az Európai Madármegfigyelő Napon készült ez a remek fotó a Badacsony oldalán - madarászsulisokról, akik 41 fajt figyeltek meg egyetlen nap alatt. A fotót tanítványairól a madarászsuli vezető tanára készítette, aki Gábor Tapolca nicknéven rendszeresen tudósít a madártúrákról - a képes élménybeszámolók a Webmadarász fórum "Gábor madártúrái" c. topikjában olvashatók!

Távol Afrikában...

Gyorsan és messzire mennek a kék vércsék ... haladásukat látványosan mutatja a térkép, újabb adatok érkeztek a jeladó készülékekből. Kb. két héttel ezelőtt indultak útra Magyarországról ... és pár nap múlva Dél-Afrikában lehetnek... 10 ezer kilométerre! Az MME-projekt interaktív térképe itt.

A Wikipedia térképe - a sárga a kék vércsék fészkelési területe, a kék a telelési területük. Nagyon közel vannak már a magyar vércsék...

Az egyik finn jeladós daru megérkezett Magyarországra

A Renttima nevű jeladós finn darumadár megérkezett Magyarországra. Útja ezen a térképen követhető. Augusztus 15-én hagyta el fészkelőhelyét, s október 5-én küldött jelet Magyarországról. A másik három jeladós daru közül az egyik még Finnországban van, a másikak Litvániáig illetve Belorussziáig jutottak a délre tartó úton.

Renttima-daru a Hajdúböszörmény közelében lévő "KV 1-2-3" fantázianevű víztározót választotta megállóhelyéül.

Pusi, a Madárlesők fórumának tagja ennél a tónál készítette a következő fotót. Még az is lehet, hogy Renttima-daru is rajta van... (további fotók itt) Renttima-daru tavalyi vonulása során is járt nálunk - a többi jeladós finn daru úgyszintén. Renttima-daru tavaly már szeptember 29-én a Hortobágyon volt, és csak november 14-e után indult délebbre. Tavalyi útjának térképe itt. A Hortobágy 2200 kilométerre van a daru fészkelőhelyétől. Ez a daru tavaly télen nem ment messzire, Szerbia környékén telelt.

Kék vércsék "útijelentései"

Megérkeztek Afrikába a jeladós kék vércsék. Szeptember vége felé indultak el gyülekezőhelyeikről, és meglehetősen nagy sebességgel vágtak neki az útnak. A Heni nevű vércse például kilenc nap alatt 5500 kilométert tett meg. A híradásokból úgy tűnik, az ornitológusokat is meglepte a madárkák sebessége. A kék vércsék kicsi madarak, még a 20 dkg-t sem érik el, rájuk csak nagyon apró (5 grammos) jeladó szerelhető.
Nyolc vércsére szereltek idén ilyen készüléket, a Jázmin nevű madár nincs a térképen, valószínűleg az ő jeladója még nem küldött adatokat. A jeladók csak időszakosan küldenek adatokat, és a műholdak szerencsés együttállása is kell az adatok megérkezéséhez. Magdi-vércse - aki költőhelyéről, a hortobágyi Magdolna-pusztáról kapta a nevét -utolsó adata augusztus 20-i, szinte bizonyos, hogy már ő is Afrikában van, csak még adatjel nem érkezett tőle. Anita-vércséről sem tudtak szeptember 16-ától semmit, aztán október 4-én küldött jelet, akkor már Nigériában volt.

Az, hogy milyen hirtelen indultak neki a vándorútnak, és szinte egyidőben, jól látszik, ha összehasonlítjuk a szeptember 24-i és az öt nappal későbbi, szeptember 29-i térképet a madarak tartózkodási helyéről.

A kék vércsék vonulása itt követhető folyamatosan: http://www.kekvercse.mme.hu/hu/gmap

Rétisasok

Tavaly is egész télen a halászsasok webkamerás finnországi fészkében vendégeskedett ez a rétisaspár - valószínűsíthetően ugyanarról a saspárról van szó, sem a tavalyi, sem az idei sasok nem gyűrűzöttek, nem pontosan azonosíthatók. Hatalmas madarak, félembernyi magasságúak, szárnyaik fesztávolsága 2-2,5 méter, 4-7 kg-osak, a tojó a nagyobb. Látásuk élessége többszöröse - akár nyolcszorosa - is az emberének. Másfél kilométerről észrevesznek egy nyulat... Ez a saspár valószínűleg északabbra, a saját fészkében költ, csak a téli zordabb időre jön le "délebbre". Évek óta itt telelnek, de mire a halászsasok visszaérnek Afrikából, elhagyják ezt a fészket.

Érkeznek a pingvinek?

Tegnap látták az első idei pingvint az antarktiszi webkamerás kutatóállomás egyik kameráján. Az elmúlt napokban összetöredezett, majd eltünedezett a korábban összefüggő jég a tengerről, így könnyű lett a partraszállás a pingvineknek. Pár nap múlva talán benépesedik a parti rész, aztán majd készülnek a kavicsfészkek, lesznek tojások... szóval indulhat a pingvinévad...
Update, október 7.
Sajnos azóta se lehetett újabb pingvint látni... de nagyon itt az ideje, hogy kitavaszodjék az Antarktiszon, jönniük kell a pingvineknek hamarosan...

Yukka, a finn halászsas vándorlása

Yukkának keresztelték a finn halászsast, akire jeladót szereltek a nyáron, és szeptember 24-én kezdte meg vándorlását. Útja itt követhető. Életkorát nem ismerik, gyűrűket is csak a jeladóval egyidejűleg kapott.

Kikelt az első sólyomfióka

Ausztráliában most van tavasz... a webkamerás vándorsólyomfészekben kikelt az első fióka. Négy tojást melengetett, a következő napokban újabb pelyhes fiókák kibújása várható... (Az időeltolódás 7 óra, amikor nálunk dél van, Ausztráliában már este 7 óra és sötétedik. Magyar idő szerint kb. este 11-től délelőtt 11-ig látható jó minőségű, éles kamerakép.)

Update, okt.1. éjfélkor: Már három fióka van!