Afrika...

A jeladós gólyák többsége már Afrikában vadászik... A három németországi "NABU-jeladós" gólya közül Helmut még Spanyolországban van, ő Gibraltár felé vette az irányt és nem siet... Gertrud és Hobor szinte ugyanazon az úton haladva jutott el Afrika közepére... Gertrud augusztus végén, Hobor két héttel később kelt át a Boszporuszon.

A "loburgi jeladós" gólyák közül LouisHenri és Leopold is Csádban van, vándorlási útvonaluk is nagyon hasonló. Albert von Lotto-gólya nagyon későn, szeptember 12-én indult el, ő Szíriából küldött utoljára jelet pár nappal ezelőtt.

A jeladós "veterán" Max-gólya, aki tizenegyedik vándorlására indult augusztus végén, nem repült át Gibraltárnál, Spanyolországban maradt, eddig legalábbis. Az utóbbi teleket mindig spanyol területen töltötte, de ifjabb éveiben még Afrikában telelt.

Volt egy híres németországi gólya, Prinzesschen, akit 1994-ben láttak el jeladóval, és egészen haláláig, 2006 decemberéig követni tudták. Dél-Afrikában pusztult el, megtalálták, emlékkövet is elhelyeztek a helyen, a több mint 14 év alatt (!) ez a nevezetes gólya igen sok információval gazdagította az ornitológusokat.

A magyarországi jeladós kék vércsék a múlt héten indultak meg nagy sebességgel Afrika felé. Vándorlásuk megfigyelése az utóbbi napokban vált izgalmassá - egyikük 48 óra alatt 1300 kilométert repült!

Az interaktív térképen a kék vércsék útja egyenként elemezhető: itt.

Rothes, a skót halászsas-fióka, aki első migrációs útját járja, átjutott az afrikai partokhoz, Marokkó tengerparti közeléből küldött jelet. A másik jeladós halászsasfióka még Spanyolországban állomásozik.

Megérkeztek a darvak a Hortobágyra

Megérkeztek a darvak a Hortobágyra, az északi országokban fészkelő madarak az első fagyokig állomásoznak nálunk, aztán továbbindulnak délre. Pusi, a Madárlesők fórumának tagja a közelben lakik, fotói ma készültek. További képek a Madárlesők fórumában!

Mikor érkeznek a pingvinek?

Még minden csupa hó és jég az antarktiszi webkamerás kutatóhelyen. Tavaly már szeptember 17-én megérkezett a pingvinek első csoportja. A kutatói blogban azt írják, hogy az elmúlt évek megfigyelései szerint majd akkor fognak megjelenni a pingvinek, amikor a part közelében jégmentes terület lesz. Ilyen volt a látkép tavaly ilyenkor, pingvinekkel...

Megsérült az észt békászósasfióka

Állatmenhelyre került az észt békászósas-fióka, akinek a felnövekedését webkamerán át figyelhettük. Szárnysérüléssel találták meg az erdőben, nagyon soványka, mindössze 1,54 kg. Július 12-én gyűrűzték meg, akkor 1,35 kg volt. JS van a színes gyűrűjén, A7603 van az alumíniumgyűrűjére írva. Itt vannak róla fotók.

Merre?

Egy ábra a Wikipedia-ból - a sárga szín a fehér gólyák (ciconia ciconia) fészkelőterületeit, a kék szín a telelőterületeit mutatja.

És három németországi jeladós gólya eddig megtett útja - amely ezen a térképen követhető - pontosan szemlélteti a fenti rajzot. Két gólya a Boszporusz felé vette az irányt Németországból, a harmadik Gibraltár felé indult. Szinte ugyanonnan indultak... Vajon mitől függ, hogy melyik gólya merre repül?

Egy másik projektben két másik németországi gólyát követnek, ők mindketten a Boszporuszon keltek át. Az egyik gólya útja itt, a másiké itt.

Kék vércsék kalandozása

Nyolc magyarországi kék vércsére szereltek idén nyáron jeladót, amelyek három naponta küldik az adatokat - útjukat augusztus 30-tól ezen a térképen lehet követni. "Az eddigi kutatások alapján annyit lehet tudni, hogy a hideg hónapokat Afrikában töltik. Azt azonban, hogy közelebbről a fekete kontinens mely része ad otthont nekik ez idő alatt, teljes bizonyossággal még nem sikerült kideríteni. "- írják az MME honlapján. Április végén jönnek majd vissza Magyarországra. A nyolc kék vércse adatai és fotói erről az oldalról érhetőek el - mindegyik tojó, kettő már július végén elkalandozott Magyarországról keletre.

A kék vércsék hajdan több ezres hazai állománya jelenleg 1000 költő párra tehető. 2006-ban is szereltek jeladót egy Iza nevű madárra, aki idén tavasszal is hazatért, fészkelt, de az ő vándorlási térképére nem leltem rá a neten. Egy remek video a kék vércsékről, és egy jeladó felszereléséről.

(A jeladós kerecsensólymok kalandozásai ezen a térképen követhetők, és októbertől két fakókeselyűt is jeladóval követnek majd. A jeladós vándorsólymok térképe pedig itt van.)

Sasfióka-sors - VI. A vége...

Hát eddig tartott a bicebóca-fióka története... ritkán vannak csodák a természetben... ezt a csodát sokan szerettük volna világszerte, akik a sérült lábú halászsasfióka hosszú küzdelmét figyeltük... Nincs happy-end. Nem műtik meg a lábát, nem fog szabadon repülni... Koo-t, a bicebóca fiókát ma az állatorvosok a megröntgenezés után elaltatták. Ennyi a szűkszavú híradás a Looduskalender-fórumon... Egyelőre nem írnak semmit arról, hogy vajon miért döntöttek így.
Nagyon sokan fogunk erre a fiókára emlékezni... Augusztus 11-én repült ki először a fészekből, augusztus 26-án utoljára. A fenti kép augusztus 11-i Koo-ról, a Webmadarász fórumban Öregferi kapta el a kirepülés előtti nagy nekilendülések egyikét. A következő kép is augusztus 11-i, a Madárlesők fórumában Pusi mentette, talán ez a kép mutatja a legjobban a fióka lábának súlyos anatómiai rendellenességét, amelyet ma az állatorvosok gyógyíthatatlannak minősítettek...

És az utolsó kép, amelyet a fészek életét évek óta figyelemmel kísérő Kedves Olvasómtól kaptam: augusztus 26-án Koo kirepül a fészekből és többé nem tér vissza... Három nappal később találja meg egy vadász az árokban, legyengülve, eljuttatják a Ranua állatkertbe, onnan került ma a röntgenezésre, az állatorvosokhoz, aztán...

Update, 18.00: Egyelőre annyi derült ki, hogy megröntgenezték, megállapították, hogy valamikor kiskorában eltörött a lába és rosszul forrt össze a csont. De a kalciumhiányos, gyenge táplálkozás miatt annyira gyenge volt a madár csontja, hogy az orvos nem tudta megműteni. A másik lábának a csontjait is gyengének, törékenynek ítélték. Ezért döntöttek az elaltatás mellett.

Sasfióka-sors V.

Augusztus 30-án találták meg egy árokban a bicebóca halászsasfiókát, amelynek sorsát rengetegen figyeltük a finnországi webkamerán. A sas-szülők, a két fiókatestvér már útnak indult Afrika felé. A bicebóca-fiókát a Ranua állatkertbe vitték, ahol gyógyítanak ragadozó madarakat is. Nagyon kevés hírt adtak közre eddig róla, pár sorban annyit tudattak, hogy stresszesen viseli a fogságot, de szoktatják a "rabsághoz", rendesen eszik, jó állapotban van. A mai napon röntgenezik meg a lábát, azután tudja eldönteni az állatorvos, hogyan tudnak segíteni rajta, megoperálják-e, stb. A Helsingin Sanomat újságban ma megjelent róla egy fotóval illusztrált cikk, amit a neten sajnos csak az előfizetők - és a finnül tudók - tudnak elolvasni... A Looduskalender-fórumra feltették a cikket bescannelve és a fotót is kinagyítva (szept.9., 10.47-es bejegyzés), amelyeken Koo, a kis bicebóca látható. A sasfióka 1,1 kg volt, amikor megtalálták, azóta 0,25 kg-mal gyarapodott. (Korábbi bejegyzéseim a sasfiókáról itt és itt, képek-infok a halászsasfészek történéseiről a Webmadarász-fórumon.)

Darvak útjai

A jeladós finnországi Renttima-daru vándorútját mutatja ez a weboldal - augusztus 15-én indult, de még csak egy kicsit ment délebbre, még Finnországban van. Tavaly hat darumadár vándorlását követhettük ... egyikük csak Kalinyingrádig jutott, de a másik öt a Hortobágyon állomásozott októberben... Aztán Petteri-darunak márciusban nyoma veszett Tunéziában. Aino-daru pedig elpusztult idén augusztusban, egy sas ette meg a darut, csak a tolla és a csontváza maradt meg, tetemének maradványait megtalálták, a fotón jól látszanak a gyűrűi. Aino-daru igen különleges úton vándorolt, és az ornitológusok nagyon kíváncsiak lettek volna, hogy vajon az idén is ugyanezen a hurok-útvonalon vándorol-e. Dehát ilyen a daru-sors...
Matti-daruról és Olli-daruról még nem tettek közzé őszi hírt, mindkettőjükről készült tavaszi fotó a visszaérkezésük után. Bizonyára ők is elindulnak hamarosan, és így három daru idei vándorlását követhetjük... A térképek azt mutatják, hogy tavaly korábban elindultak, mint az idén...

Vándorsólymok vándorúton

Forrás: http://madarvilag.hu/vandor/terkep/

Három magyarországi vándorsólyomra szereltek jeladót a nyáron, vándorlásuk itt követhető. A P3-MOL "fantázianévre" keresztelt madár Lengyelország felé indult (piros vonal), az M1 nevű tojó sólyom délre (zöld vonal), a P7 nevű tojó pedig kelet felé (kék vonal).A vándorsólyom utolsó sikeres hazai költését 1964-ben regisztrálták, aztán 33 évre (!) eltűnt hazánkból fészkelő fajként, csak 1997-ben költött újra sikeresen egy vándorsólyompár. A fészkelő párok száma ma sem haladja meg a húszat! Ezért is különösen fontos, érdekes követésük, útjaik megismerése.

"A magas északon élő vándorsólymok ősszel délre vonulnak és a telet melegebb vidéken töltik. Vonulásuk során legtöbbször a zsákmányul szolgáló kisebb madárfajokat követik. Magyarországon, fészkelési időben elsősorban a hegyvidéken találkozhatunk vándorsólyommal. Ősszel és télen azonban lehúzódnak az alföldre, ahol leginkább vizes területek közelében figyelhetők meg. A nagyobb városokban, például Budapesten, Pécsett, Debrecenben, rendszeresen megjelennek a téli időszakban, sőt néhol át is telelnek." - írják róluk.

Késői gólyafiókák

Ritka látványt örökített meg a Németországban élő Roland Schröder (Adebar néven a Webmadarász fórum tagja), mikor két nappal ezelőtt kirándult Dinkelsbühlbe. A 30 méternél is magasabban lévő gólyafészekben szeptemberben még két fióka növekszik, június 30-án kelt ki az első, most tartanak a röpgyakorlatozásnál... Augusztus 3-án gyűrűzték meg őket. A kisgólyákat gyűrűző szakember blogjában megírta, hogy 1969 óta, tehát 40 éve gyűrűz gólyákat, de még soha nem fordult elő augusztusi gyűrűzés. Nagyon késői fiókák ők. Vajon elindulnak Afrikába? Nagyon kell sietniük, hiszen a gólyák túlnyomó többsége már nekiindult a hosszú útnak. A németországi webkamerás fészkekben ugyan több helyen (pl. Bornheim, Isny, Höchstadt, Adesldorf, Biberach, Lindheim, Opfingen) lehet még gólyákat látni, de ők áttelelő gólyák, akiket általában ellátnak élelemmel, így vészelik át a telet. Vajon áttelelő gólyák lesznek a dinkelsbühli fiókák is? És a gólyaszülők vajon mikor indulnak útnak? Ebben a fészekben tavaly nem voltak áttelelő gólyák. Ha a fészeknél maradnak, bizonyára lelkesen fogják őket etetni, sorsukat eddig is nagy szeretettel óvták. A dinkelsbühli alighanem a világ legjobban dokumentált gólyafészke, története évtizedekre visszamenőleg olvasható itt, még egy régi képeslap is látható a fészekről az 1850-es évekből. (További képek, infok a Webmadarász fórumban és német nyelven az Adebar-fórumban.)