Ritkán lehet "sztorikat" olvasni a meggyűrűzött gólyák sorsáról, útjáról, bizonyára azért, mert a madarászok számára is csak akkor derülnek ki a történések, ha valahol sikerül leolvasniuk egy-egy gyűrű számát és akkor indulhat a "nyomozás" az adatbázisokban.
Ezért is örültem annak a pár sornak, ami itt jelent meg: http://www.tapiovidek.hu/tapio/tapio.news.page?nodeid=1335
Megírják, hogy a Magyar Madártani Egyesület gólya-roadshowja során
"...a Nagykáta és Jászberény közti megyehatáron álló fészekben kellemes meglepetés várta a gyűrűzést végző szakembereket, hiszen az egyik öreg madár lábán egy gyűrű díszelgett. ... Az adatbázisból történő lekérdezés után kiderült, hogy a madár 2004-ben kelt ki Jászberényben a Vásártéren. Így ő az első gólya akit a több éve futó projekt alatt gyűrűztünk és vissza is tért hozzánk. Június 12-én pedig egy 2006-os kelésű tápiógyörgyei gólyát olvastak le a kiskunsági Orgovány településen."
A webkamerás gólyafészkekben kikelt fiókák növekedését többszázan-többezren figyeljük, kapnak a fiókák keresztnevet is, gyűrűt is, aztán felnőnek és kirepülnek és elrepülnek... s mindenkiben ott a kérdés: vajon visszatérnek-e? Merthogy a statisztikai adat nagyon riasztó: a fiatal gólyák 50 %-a elpusztul első életévében...
A két, Tápió-mentén meggyűrűzött fiatal gólya visszatérése szülőföldje közelébe ezért is olyan örvendetes hír.
A cikkben fotók és táblázatok is vannak a Tápió-menti gyűrűzésről.
Sok kép a Tápió-menti gyűrűzésekről itt!
2008. június 13., péntek
Visszatértek a Tápió közelébe...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése