Tápiógyörgyén szakad az eső. A gólyaszülő széttárt lábakkal, szárnyakkal próbálja védeni fiókáit. Érdekes szemszögből, "alulról" figyelhetjük meg itt ezt a védőállást. Aztán, amikor még jobban megeredt, rájuk ült, megpróbál betakarni három ekkora fiókát...
Zalaistvándon is szakad az eső, már sokadszorra ezen a héten... áll a víz a fészek közepén. Itt a fiókák egyedül vannak.
„Mostan is kedvelem és úgy tekintem én A gólyamadarat, Mint egyetlen valót, mely egy átálmodott Szebb korból fönnmaradt. Megérkezésedet még mostan is minden Esztendőben várom, S kivánok szerencsés útat, ha távozol, Legrégibb barátom!” Petőfi Sándor: A gólya
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése